Mindannyian egy zöldebb, jobb jövőről álmodunk. A harcot azonban csak aktív cselekvéssel vehetjük fel a globális éghajlati és környezeti válság ellen.
Ez a webdosszié a tudatosság növeléséhez járul hozzá, és egyszerű ötletekkel, praktikákkal segít a mindennapi életben, a bolygónk megőrzésében - mert nincs Plan(et) B.
„Ingyen” és „bolt” – nem ellentmondás ez? Németország 25 ingyenboltjában nem: mindenféle használt cikket vásárolhatunk fizetés nélkül. A gyakorlatban ez sokszínű, demokratikus és nagyon környezetbarát.
A környezetvédelem olyan téma, amely napjainkban az élet szinte minden területén megjelenik. A városok működésében is egyre több kísérletet tesznek arra, hogy minél nagyobb teret engedjenek a természet számára az urbánus környezetben, és ezzel úgy nevezett környezeti igazságosságot teremtsenek minden városlakó számára.
Egy látogatás a múzeumban gazdagít érzelmileg, intellektuálisan. Hozzánk, emberekhez szól és egyben rólunk is, történelmünkről, kultúránkról, a minket körülvevő világról. Éppen ezért ezek az intézmények sem hunyhatnak szemet a klímaváltozás felett. És nem is teszik.
Az ökológiai fenntarthatóság már régen témája a kulturális színtérnek. Miközben a múzeumok és a színházak azon igyekeznek, hogy valamilyen módon csökkentsék szénlábnyomukat, az alkotók és a művészet területén tevékenykedő szakemberek arra keresik a választ, hogy hogyan lehetséges a kultúraközvetítés a klímaválság idején?
Nem fér be az új forrólevegős fritőz a konyhaszekrénybe, mert elfoglalja a helyet a popcorngép, a gofrisütő és egy tucat más készülék, amiket soha nem használunk? Megoldás: Olyan dolgokat, amiket ritkán használunk, egyszerűen kikölcsönzünk. De hol?
Vajon van-e még hely az igazi természetnek a városi dzsungelben? Egy budapesti projekt, az Auróra Klímakert példáján vizsgáljuk, lehetséges-e egy összefüggő, önfenntartó ökoszisztéma létrehozása egy városon belül.
Olyan tárgyakat kínálunk, mint például egy longboard, egy diszkógömb vagy egy kivetítő, amelyekre gyakran csak egy alkalommal van szükség. Mostantól nem kell megvásárolni őket, hanem érvényes könyvtári kártyánkkal kölcsönözhetjük őket.
Szilvia Steinbach A Covid kezdete óta kerékpárral járok dolgozni. Akkoriban nem akartam sok emberrel együtt utazni a zsúfolt villamoson, és megspóroltam a bérlet árát is. A budapesti kerékpárutak szuperül vannak kiépítve, és egy gyönyörű útvonalon biciklizhetek a Duna mentén. Annyira megszoktam ezt a mozgást, hogy már hiányzik, ha hétvégenként nem indulok útnak. Régebben mindig egy e-bike-ra vágytam, de most azt remélem, hogy majd a nyugdíjig tudok kerékpárral a munkába járni.
Unsplash Biciklivel járok dolgozni. Elsősorban azért, mert így tudok mozogni, és mindenhová elég gyorsan eljutok. Az utóbbi időben ugyan javultak a kerékpárutak, de még mindig nincs lehetőség mindenhol a biztonságos kerékpározásra.
Linda Kolodjuk Németországban soha nem kerékpároztam, mert gyakran autóval jártam. A budapesti szakmai gyakorlatom alatt, amikor csak lehetett, többnyire gyalog mentem, vagy biciklit béreltem a MOL Bubitól. Így rengeteg időt, pénzt spórolok meg, kevésbé is idegesít fel, valamint jót teszek az egészségemnek és a környezetnek. Ha visszatérek Németországba, szeretnék beruházni egy jó kerékpárba.