Green Touring
Kultúra? Igen, de ne a klíma rovására!

A klímavédelem a zenei életben is megjelent, a szervezők mellett maguk a művészek is egyre inkább klímatudatosak. De vajon elég-e, ha megpróbáljuk minimalizálni a műanyag hulladékot a fesztiválokon és koncerteken, ha már magára a turnéra való utazás is nagy szén-dioxid-kibocsátással jár?
 

A fesztiválozók távozása után a helyszín általában szomorú látványt nyújt: a gyep tele van sörösüvegekkel, papír- vagy műanyagpoharakkal, a sárba süllyedt sátrakat egyszerűen otthagyták a kemping területén. Ám környezetvédelmi szempontból még csak nem is a szeméthegyek jelentik a fő problémát: a szabadtéri fesztiválok nagy mennyiségű CO2-t termelnek, mivel sok ezer zenerajongó messziről utazik oda rájuk.

Sok fesztiválszervező időközben már reagált is a problémára. A mintegy 65 000 látogatót számláló Hurricane Fesztivál például elindította a Grün rockt névre keresztelt projektet, amely a fenntarthatóbb fesztiválkultúráért száll síkra. A fő cél a hatalmas mennyiségű hulladék és az élelmiszerpazarlás ellensúlyozása volt. Ezért az egyszer használatos műanyagot biológiailag lebomló alternatívák váltották fel, az élelmiszerkínálat helyi termékekből készült, a megmaradt élelmiszereket pedig a német élelmiszerbanknak, a Deutsche Tafel-nek ajánlották fel. A belépő árában ezen kívül egy vonatjegy is benne foglaltatott, amellyel a környező városok regionális hálózatának járműveit tudták a fesztiválozók igénybe venni. Máshol még odáig is elmentek a szervezők, hogy csak komposztálható cövekkel engedték a sátrakat a sáros talajba rögzíteni.

A Radiohead, a green touring előfutára

Manapság maguk a művészek is eltűnődnek azon, hogy hogyan tudnák ökológiai lábnyomukat minimalizálni. A brit Radiohead zenekar már 2007-ben megbízást adott saját turnétevékenységének átfogó CO2-mérésére. A banda frontembere, Thom Yorke ugyanakkor egyértelművé tette, hogy bár döbbenetesnek tartja a turnék energiafogyasztását, az élő fellépésekről nem tud és nem is akar lemondani. A zenekar levonta a következtetéseket, és 2008-ban Carbon Neutral World Tour-ra, vagyis szénsemleges világkörüli turnéra indult: a teljes szükséges felszerelést hajón szállították Angliából az Egyesült Államokba, a turnébusz bioüzemanyaggal működött, a közönséget pedig arra ösztönözték, hogy közös autóhasználattal vagy tömegközlekedési eszközöket igénybe véve próbáljanak eljutni a koncertcsarnokokba.
Thom Yorke, a Radiohead zenekar frontembere egyike a green touring előfutárainak. | Fotó: © picture alliance / Photoshot Ezzel a megközelítéssel a Radiohead ihletforrássá vált kisebb művészek és zenekarok számára is. 2014-ben például a svájci Flavian Graber köré alakult We Invented Paris nevű indie zenekar állt össze a Green Music Initiative-vel és a Baden-Württembergi Popakadémia egy hallgatói projektcsoportjával, hogy kidolgozzák élő show-jaik környezetvédelmi stratégiáját. A hallgatók ezen kívül egy általános green-touring-kalauzt is készítettek sok gyakorlati példával – a Radiohead mellett olyan más ismert popzenészektől is merítettek, mint Jack Johnson és Clueso.

Teljesen le kellene-e mondani a turnékról?

Egyes kritikusok szerint azonban ezek az erőfeszítések sem mennek elég messzire. 2019 elején a svédországi Helsingborgi Hangversenyterem szimfonikus zenekarának igazgatója, Fredrik Österling egy még messzebbmenő intézkedés mellett döntött: amennyiben a koncertturnén az utakat nem lehet busszal vagy vonattal megtenni, a zenekar egyszerűen egyáltalán nem fog turnézni. Österling szerint egyébként is kulturális túltermelés zajlik a világon. Meggyőződése, hogy a vendégszereplések nem gazdagítják a zenei életet, különösen a nagyvárosokban, ahol amúgy is széles a kulturális kínálat. És az állandó turnézás nem is annyira a közönség igényeinek kielégítéséről szól, mint inkább a különböző koncerttermek és művészek hiú versengéséről, nevezetesen, hogy elmondhassák magukról, a világ mely nagy színpadain léptek már fel.

Ez a hozzáállás azonban igencsak vitatott. Flavian Graber, a We Invented Paris énekese és dalszövegírója így válaszolt arra a kérdésre, hogy nem megy-e túl messzire a klímavédelem a kultúra rovására: „A zene, a művészet vagy általában a kultúra egyedi módon képes tematizálni és átélhetővé tenni egy olyan témát is, mint például a klímavédelem. Ennélfogva társadalmi mozgalmak katalizátorává válhat, és ezért véleményem szerint kulcsfontosságú a klímavédelem szempontjából.”

Graber azt az elképzelést is bírálja, amely szerint élő közvetítésekkel kellene csökkenteni a koncertekre való utazásból adódó környezetterhelést. „A jövőben minden bizonnyal az ilyesmi még inkább terítékre kerül majd a virtuális vagy a kiterjesztett valóság kínálta lehetőségek miatt, ahol talán már nem is kell személyesen jelen lenni.” Másrészt egy élő koncert élménye egyszeri és megismételhetetlen, mondja. "Ehhez fogható pedig semmilyen más módon nem hozható létre."

Green Touring a gyakorlatban

A zenekar annak is megtalálta a módját, hogy felhívja rajongói figyelmét a green touring egyébként nehézkes témájára – mégpedig úgy, hogy fiatal közönségüket is aktívan bevonták. A 2014-es németországi Southside Festival Piquenique Acoustique névre keresztelt rendezvénye jó példa erre. A közösen elköltött bio-villásreggeli alatt, amelyen biogazdálkodók által termesztett zöldségeket és gyümölcsöket tálaltak fel, a We Invented Paris akusztikus koncertet adott. Mellékesen pedig megvitatták a klímaváltozást is a mintegy 500 résztvevővel.

Mindeközben Graber számára az is fontos, hogy ne csak, mint üres hittérítő prédikáljon a rajongóknak a környezetvédelem témájáról. „Úgy gondolom, hogy zenészként automatikusan rendelkezünk bizonyos befolyással, amelyhez járulékosan nagyobb felelősség is társul. Ilyenkor segíthet, ha bizonyos dolgokat tudatosan teszünk. De az is nehéz, hogy mindezt ne csak marketingcélból csináljuk. A hétköznapokban is pontosan eszerint kell élnünk, amikor senki sem figyel ránk, különben semmi értelme.”