gyors belépés:

ugrás a tartalomhoz (Alt 1) ugrás a főmenühöz (Alt 2)

Szubjektív beszámoló
Kisebbségi rádiósként a Bayerischer Rundfunk-nál

br_header_quer
© Vágyi Heidi

A Goethe-Institut több éve működteti továbbképzési programját, melynek keretein belül különböző országokban tevénykenykedő, a német kisebbségi médiában dolgozó szakemberek kapnak lehetőséget arra, hogy neves németországi médiaszereplők támogatásávál új ismeretekre, inspirációra és nem mellesleg új szakmai kapcsolatokra tegyenek szert.

Ebben az évben a Bayerischer Rundfunk továbbképzési programjának keretében a szerkesztő riporterként dolgozó Vágyi Heidi nyerhetett betekintést a németországi rádiózás kulisszái mögé. A fiatal pécsi kisebbségi rádiós müncheni tapasztalatairól, ott szerzett inspirációkról és a magyar és német rádiózás különbségeiról mesélt nekünk:

„A magyarországi német médiában dolgozom, rádiós és televíziós műsorok gyártásában veszek részt mint szerkesztő-riporter. Ennek kapcsán kaptam a lehetőséget, hogy Münchenbe utazva a Bayerischer Rundfunk-nál fejleszthessem tudásomat egy továbbképzés alkalmával 2023. április 30. és május 5. között. Több országból jöttek résztvevők, akik a hazájukban a német kisebbséghez tartoznak: Szerbiából, Ukrajnából, Lettországból, Lengyelországból, Csehországból, Romániából, Kazahsztánból és Magyarországról. A szeminárium központi témáját a rádiós munka technikai oldala képezte úgy elméleti, mint gyakorlati szempontból.“

A résztvevők a rádiós technikai eszköszök széles skáláját ismerték meg és a rádiózás klasszikus műfajaiba is betekintést nyertek. Ezenkívül néprajzi tematikájú riportokat is készítettek, melyeket később a BR stúdiójában doloztak fel, továbbá megismerhettek kifejezetten fiataloknak szóló és a közösségi médiára építő kísérleti műfajokat is.
Heidi a kurzus folyamán jelentős különbségeket fedezett fel a német és magyar (ill. német kisebbségi) rádiózás között. Tapasztalatait így foglalta össze:

„Mi a német kisebbségi szerkesztőségben nem készítünk olyan élő műsort, amelyben meghívott személyekkel beszélgetnénk. Mindig csak megvágott interjúkat és riportokat adnunk. Ezt egyrészt az adásszerkezet indokolja, napi 2 órás műsorunk van délelőttönként, ennek során rendszerint hírek, aktuális nemzetiségi eseményekről szóló beszámolók, valamint zenei felvételek hangzanak el.
Jelentős különbség továbbá a nemzetiségi kulturális és közélet szereplőinek a megszólaltathatósága is: a nemzetiségi származás, hovatartozás ellenére nem mindenki beszéli a német nyelvet olyan szinten, hogy akár élő, akár előre felvett műsorban elfogadható nyelvhelyességgel tudna megszólalni németül. Nyilvánvaló, hogy ez a németországi rádiózáshoz képest hátrányt jelent, mert a riportalanyok kiválasztásánál erre a szempontra is tekintettel kell lenni. A nemzeti (magyar, német) rádiókban magától értetődő a kompetens nyelvhasználat. Mind a magyarországi, mind a németországi rádiózással összehasonlítva további eltérést jelentenek a szűk adásidő és a tematikus korlátok. A nemzetiségi média speciális feladatot lát el, nem célja „konkurálni” a nemzeti nyelvű médiumokkal: kifejezetten a nemzetiség számára, annak életéről, eseményeiről kell szólnia, ezért a témaválasztás is javarészt nemzetiségi jellegű, olykor kitekintve egyes a német nyelvet és/vagy kultúrát érintő anyaországbeli (Németország, Ausztria) eseményekre. Ez összefügg azzal a speciális identitáserősítő, (anya)nyelvi nevelő, ismeretterjesztő feladattal is, amely a nemzetiségi médiára hárul - szemben a nemzeti nyelvű médiával, amelynek műsorai messzemenően szakosodottak mind műfaji, mind tematikai szempontból: vannak külön hírműsoraik, ismeretterjesztő, szórakoztató, irodalmi, sport- és egyéb adásaik, stúdióbeszélgetések stb., míg a nemzetiségi szerkesztőségnek viszonylag szűk humán és technikai erőforrással mindössze napi két órában kell(ene) megvalósítania összetett feladatait.“

BR © Vágyi Heidi
Kérdésünkre, miszerint vannak-e olyan aspektusok a rádiózásban, amelyeket ott ismert meg, illetve, hogy mit talált müncheni kurzuson igazán inspirálónak, a rádiós így válaszolt:

„Újdonságot jelentett a kérdezés- és beszélgetéstechnika nyelvi eszköztárának sokszínűsége, amely a mai német nyelv fejlődési tendenciáit is visszatükrözi, ezáltal még élőbbé, autentikusabbá téve az elhangzó beszélgetéseket. Ez a német nemzetiségi anyanyelvi nevelést érintő feladatunk (a rádió mint a nyelvi norma közvetítője) megvalósításához is hozzájárulhat.
Inspiráló: egyszerű témából is lehet izgalmas anyagot készíteni. Például a kiránduláson feldolgozandó témák nem voltak kifejezetten bonyolultak, mégis nagyon összetett és izgalmas anyagok születtek belőlük. Ez a felismerés igen hasznos lehet a műsoraink tematikus spektrumának színesebbé tételében.“

 
BR_report © Vágyi Heidi
Vágyi Heidi egy kifejezetten fiataloknak szóló és a közösségi médiára építő kísérleti műfajt is megismerhetett egy snapchat-sorozat egyik epizódjának forgatásán, amivel összefüggésben a rádiózás és a digitális tartalomgyártás fúziójának hazai lehetőségéről kérdeztük:

„ A fiatalok nem igazán néznek tévét, rádiót sem hallgatnak, és ez a nemzetiségi adásokra is igaz. A közösségi média az a felület, ahol könnyebb elérni őket: Facebook, Instagram, Tiktok, Snapchat. Itt egyrészt hirdetni kell a televízióban és rádióban megjelenő tartalmakat, illetve a külön – csak ezekre a felületekre készített – tartalmak gyártása is közelebb hozná a fiatalságot a magyarországi német tradíciókhoz. A német sorozattal ellentétben nem egy valósnak tűnő, de mégis fiktív történet, hanem a magyarországi németek hagyatékának, hagyományának, történetének és jelenének ötletes bemutatása lenne a cél.“

A fiatal rádiós így összegezte a kurzuson szerzett benyomásait:

„Összességében elmondhatom, hogy a közel egyhetes továbbképzés során számos új ismerettel gazdagodott a tudásom, minden területen tanultam újat, különösen is a számítógépes programhasználat terén. Az újonnan szerzett tapasztalatokat és információkat a mindennapi nemzetiségi rádiós, televíziós munkámban is kamatoztatni tudom.“